5. tétel
A magyar nyelv eredete, rokonsága
A nyelvrokonság
Az azonos nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös alapnyelvből származnak.
Az alapnyelvekből később több önálló nyelv fejlődött.
Őshaza
Kr.e. 4000 körül a Ob-könyöktől keletre az Urál hegység vidékén volt.
A magyar nyelvrokonság bizonyítékai:
Két nyelv rokonságának vizsgálatakor nem az azonosságot, hanem a közös elemeket, a szabályszerű megfeleléseket kell vizsgálnunk.
A magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád tagja.
Ezt a nyelvrokonság-kutatás bizonyította.(Összehasonlító ugorvizsgálat)
1.Szótani bizonyítékok:
A magyar nyelvben kb. 1000 finnugor eredetű szó található
Példák fogalomkörök szerint:
- Számok: egy, kettő, száz,
- Család-és rokonság nevek: atya, fiú
- Egyszerű cselekvések: él, hal, van
- Testrészek: kéz, fej, szem
- Állatok: hal, lúd, eb
2.A nyelvtani rendszerre vonatkozó bizonyítékok:
- a finnugor nyelvekben nincsenek nyelvtani nemek
- a határozói viszonyt névutókkal, toldalékokkal fejezik ki. Pl.: házban, ház mellett
- a jelző megelőzi a jelzett szót és nem egyeztetjük vele. Pl.: jó lovak.
- gyakori a névszói állítmány Pl.: Ő tanuló.
- a tárgyas igeragozás megvan a manysi és a mordvin nyelvekben.
- a birtokos személyjel a szótő után áll. Pl.: házam ↔ my house, mordvin:kudom
3. hangtani bizonyítékok:
- a finnugor szókezdő p→ a magyarban f Pl.: puu→ magyarban fa.
- finnugor szókezdő k
a.) megmarad k-nak, ha utána magas magánhangzó áll. Kasi → kéz.
b.) h lesz, ha mély magánhangzó áll utána. Kala → hal, kota→ ház.