9. tétel
A nyelvváltozatok
Az emberek kisebb-nagyobb közösségeknek a tagjai. Ezek a közösségek bizonyos szokásokban, értékekben eltérnek egymástól. Tehát nyelvük is el fog térni egymástól. Az azonos életmód pedig azonos nyelvhasználatot alakít ki.
Minden nyelvnek számos nyelvváltozata létezik. A nyelvváltozat nem önálló nyelv. A nyelvváltozatok elsősorban szókészletükben térnek el egymástól.
A különböző közösségek nyelvét csoportnyelveknek nevezzük. Minden ember több nyelvközösségnek a tagja, ezért több nyelvváltozatot is használ. Hiszen mindenkinek van családja, iskolába vagy dolgozni jár, esetleg sportol vagy van valamilyen hobbija.
Nyelvek tagolása:
- földrajzilag (vízszintesen, tájanként) - ezekből születnek a nyelvjárások, a dialektusok
- társadalmilag (függőlegesen, szociológiai szempontból) - ezekből lesznek a csoportnyelvek, szaknyelvek, korosztályi és rétegnyelvek, azaz a szociolektusok
A magyar nyelv nagyobb nyelvjárásai:
- nyugati
- dunántúli
- dél-alföldi
- tiszai
- északi (palóc)
- észak-keleti
- mezőségi
A társadalmi nyelvváltozatokat csoportnyelveknek is nevezhetjük: Ezek közül a következőknek vannak sajátos változatai:
- szaknyelvek: főleg szó- és kifejezéskészletükben térnek egymástól.
- ifjúsági és diáknyelv
- katonanyelv
- szleng
- tolvajnyelv (az egyetlen, amely nem közérthetőségre törekszik, hanem titkosságra)
Nyelvünk egészét a nemzeti nyelv foglalja magába, melynek írott formája az irodalmi nyelv, beszélt formája a köznyelv. Szóban és írásban ezekhez kell igazodni.